Annál a 7 budapesti és 29 vidéki kőszínháznál, amelyek éltek a lehetőséggel, hosszútávon biztosított a működéshez szükséges forrás, szavatolva ezzel a minőségi művészi munka feltételeit és a művészi szabadságot - olvasható a tárca közleményében.
 
Mint írják, ilyen mértékű állami támogatás még soha nem áramlott a színházfinanszírozásba.
 
A közlemény felidézi, hogy Magyarország kormánya idén áprilisban döntött a színházak közös működtetéséről. A kormány vállalta, hogy az állam hozzájárul a színházak alapműködéséhez: a fenntartó önkormányzatokkal egyenlő arányban, központi költségvetési támogatás formájában biztosítja a színházak működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket.
 
A döntés célja a színházak kiszámítható és biztonságos működtetésén túl, a színházak művészeti szabadságának elismerése és biztosítása. Ezért a közös működtetők kiemelt területként kezelik a színházak szakmai és gazdálkodási biztonsága érdekében a vezetők kinevezését és a színház dolgozóinak bérfejlesztését a munkavállalók egzisztenciális és anyagi megbecsülése érdekében. Garantálva a színház szabadságát, a közös működtetők a repertoár megválasztásába, a művészi munkába nem szólhatnak bele, előzetes műsortervet nem kérhetnek be. Az igazgatók kiválasztása pedig csak szigorúan szakmai alapon történhet, az egyes szakmai bizottságok javaslatai alapján.
 
Az önkormányzatok március 1-ig dönthettek arról, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat, vagy sem, és ha igen, azt csak önkormányzati vagy vegyes (állami és önkormányzati) forrásból kívánják-e működtetni. Ezt követően került sor a közös működtetést szolgáló megállapodások megkötésére, és a 2020. évre szóló állami támogatás összegének megállapítására.
 
Mint írják, 2010 óta csaknem 15 milliárd forinttal több állami pénz jut a színházak fenntartására. A kormány garantálja és biztosítja a színházak működtetéséhez szükséges forrásokat.