II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a Szilágyi Mihály 7 ezres serege által védett várat. Az addig 10 ezer fős haderejével a vártól elzártan állomásozó Hunyadi János a július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült haderő július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból, és a 70 éves szerzetes, Kapisztrán Szent János irányítása alatt álló keresztesek segítségével vereséget mért a török hadseregre.

A győzelem mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. A csatát követően pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény világban azóta a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.

A Gyulai Várnál pontban délben eldördülő lövések Szabó Árpád hagyományőrzőnek köszönhetőek, aki gyulaiként nagy megtiszteltetésnek érzi a feladatot és azt is, hogy korábban több éven át dolgozhatott a várban. A történelmet mindig is szerette, ahogyan fogalmazott: a várban eltöltött évek fertőzték meg végleg.

Az évfordulón egy háromfontos tábori mozsárágyú dördül el.  A mozsárágyúkat eredetileg falbontáshoz használták, a nagy űrméret és a lövedékként használt kőgolyó lehetővé tette, hogy jelentős rombolást vigyenek végbe az erődítésekben.

Az 561 évvel ezelőtt történtekre az ország több pontján, például Budapesten, Hollókőn és Szegeden is megemlékeznek. A csongrádi megyeszékhelyen ismeretterjesztő előadással, lovagkori hadijátékokkal és táncbemutatókkal tisztelegnek a nándorfehérvári hősök emléke előtt.