Főnixmadárként támadt fel a csődbe ment gyulai húskombinát a 2013-as önkormányzati mentőcsomag óta, sőt, most úgy tűnik, hogy az immár városi tulajdonú cég újabb magasságokba tör. „A gyulai húsipar 2013-as újjászervezése óta bebizonyosodott, hogy a felelős tulajdonosi magatartás és a húsipari szakma magas színvonalú munkája eredményesen gazdálkodó vállalat működtetésére képes” – mondta el a Helyi Híradóknak Görgényi Ernő, Gyula polgármestere.

A városvezető szerint az elmúlt két és fél évben elért gazdasági eredmények, a hazai és nemzetközi szakmai elismerések megmutatták, hogy érdemes további fejlesztésekben gondolkodni a Gyulahúsnál. „Célként tűztük ki, hogy ha sikeres lesz az állami sertésstratégia, aminek célja, hogy jelentősen gyarapodjon a hazai sertésállomány, úgy vágó- és daraboló üzemet építünk a városban” – jelentette ki a polgármester. Jövő január elsejétől lép életbe a sertés tőkehús forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése, ami az adótörvények legutóbbi módosítási csomagjában szerepelt. Ezzel a kormányzat egyrészt szeretné növelni a húsfogyasztást, másrészt szeretné kifogni a szelet az adócsalók vitorlájából.

Gyulán megelőlegezik a bizalmat az intézkedéseknek, és elébe mennek az eseményeknek: már körvonalazódnak az új vágóhíd tervei, melyben a legkorszerűbb technológiákat alkalmaznák. „Ez a beruházás nemcsak városunknak kínál kitörési pontot, de az egész megye, sőt a szomszédos megyék számára is komoly lehetőségeket tartogat, több száz új munkahelyet teremthet” – hangsúlyozta Görgényi Ernő. Az új üzem nemcsak a Gyulahúsnál adna több embernek munkát, de piacot jelentene a Békés-és Csongrád megyei, valamint a Jász-Nagykun–Szolnok megyei és Hajdú-Bihar megyei sertéstartók számára egyaránt.

Ebből az ágazat minden szereplője profitálna, a sertéstartók mellett a takarmánytermesztő gazdák és takarmánykeverő üzemek előtt is új felvásárló piac nyílna meg. A gyulai polgármester szerint az élelmiszeripar fejlesztése Békés megyében és általában a Dél-Alföldön az egyik legnagyobb lehetőség a gazdaság fellendítésére, az itt élő emberek életszínvonalának javítására. A lehetőségek megvannak, a szaktudás még rendelkezésre áll, csak a fejlesztésekhez szükséges tőkét kell biztosítani – fogalmazott Görgényi.

A gyulai húsipar újjászervezése a kormány, az önkormányzat és a húsipari szakma széleskörű összefogásának eredménye volt, melyet a gyulai polgárok is támogattak. Az önkormányzat 860 millió forintért teljes berendezésével együtt megvette a felszámolótól a gyárat, a termékek gyártásához szükséges jogokat, és átvette a kombinát dolgozóit. A Gyulahús Kft-nek már az első üzleti éve is nyereséges volt, azóta is folyamatosan nő az adózás előtti eredmény. A profitot sem osztalékként, sem más formában nem vonja el az önkormányzat, inkább a jövőbeni fejlesztésekre tartalékolja. A cég nem mellesleg a versenyszféra legnagyobb munkáltatója Gyulán, közel 300 embert foglalkoztat, ráadásul a város legnagyobb adófizető vállalkozása.

Szegál Tamás/Helyi Híradók